Pécs – A mosolygó lokálpatrióták városa

Megjelent: Pannon Presztízs magazin, szöveg és fotók: dr. Szász Adrián

Az első dolog, amit megtanultam a pécsi emberektől a pécsi emberekről, az volt, hogy ha tehetik, nem a járdán, hanem az út közepén mennek. A kevésbé forgalmas kertvárosi utcáik így sétálóutcák is egyben. A második, hogy büszkék a zenei kultúrájukra, melynek Lovasi Andrást, a Halott Pénzt, a Punnany Massifot és a Kodály-módszert is köszönhetjük. A harmadik, hogy saját szavaikkal a mérleghinta „döci”, a papucs „tutyi”, a vonalas telefon „stabil”. Csiklandoz helyett azt mondják, „csikál”, sikít helyett azt, hogy „sikonyál”. A város egy kicsit mintha ország is lenne az országban, afféle karakteres, félmediterrán fél-Magyarország. Hogy miért fél? Mert nem teljesen az, egy kicsit eltér. Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg hasonlítható Hajdú-Biharhoz, Borsod Heveshez vagy Veszprém Győr-Moson-Sopronhoz, akkor Baranya nem hasonlítható semmi máshoz.

Már az út sem szokványos Budapesttől odafelé. A fővárosból csak az M6-os autópályáig kell sikerrel kikanyarognunk, onnantól – járjunk az év és a nap bármely szakában – kizárt, hogy számottevő forgalom nehezítse dolgunkat. Ez, mondjuk, egyszersmind ingerszegénnyé is tesz csaknem kétszáz kilométert, ezért legjobb, ha bekészítünk a kocsiba egy autentikus cédét, többek közt az alábbi dalokkal. Punnany Massif: Pécs Aktuál X, 30Y: Pécsi tánctanár, Cseh Tamás: Pécs, Kiscsillag: Fishing on Orfű, Hétköznapi Csalódások: Baranya. Ezzel megadtuk az alaphangot. Útközben lekanyarodhatunk piknikezni a csodás bátaszéki molyhos tölgy alá, amely 2016-ban Az év európai fája lett, és a korát 300-400 év közé becsülik. Egy mellette álló kistestvérével vigyázzák az 1754-ben épült Szent Orbán-kápolnát, körülöttük szőlő, melyből készült borral minden év május 25-én (Orbán-napon) meglocsolják a fa törzsét a gazdag termés reményében. De mi ne nagyon locsolkodjunk, hisz egy szűk órát még vezetnünk kell Pécsig! 

Kilátások januártól decemberig

Ahol ugyancsak találunk egy év európai fáját, a 2019-es győztes havihegyi mandulafát, szintén egy templom mellett, ahonnan szuper a kilátás a Tettye nevű városrészre. S ha már kilátás, nem mehetünk el szó – és fényképezőgép – nélkül a Mecsekben, az 535 méter magas Misina csúcsán álló pécsi tévétorony mellett, amely Magyarország legmagasabb épülete. 197 méteres, 18 és fél ezer tonna vasbetonból építették, s 1973-ban a világ akkori legmagasabb építményével, a World Trade Center ikertornyaival azonos napon adták át. Kilátóteraszáról rálátni nemcsak a városra, hanem a Zengőre, a Tubesre, akár a Villányi- és a horvát Fekete-hegységre, sőt nagyon tiszta időben még a Badacsony körvonalaira is. Egy emelettel a terasz alatt pompás étterem vár, amely nemcsak körpanorámája, hanem az ízei, a kiszolgálás és az ár-érték arány miatt is jó választás. Visszatérve a városközpontba, szállásnak a Majorossy Imre utcai Masi Apartmant ajánlom: két hálószobás, mindennel felszerelt, sétatávra a belvárosi látnivalóktól, amelyekből akad bőséggel.

Dzsámi, Barbakán, Székesegyház, Zsinagóga, Zsolnay-negyed, múzeumból Csontváry, Janus Pannonius, Victor Vasarely, és még sorolhatnám. De mit szeretnek csinálni saját városukban és környékén a pécsiek? Január elején a helyi klubokban zajló Made in Pécs Fesztivál keretében meghallgatják földi zenekaraik – idén 30 baranyai banda húzta a talpalávalót – élő muzsikáját. Februárban balettelőadást néznek, márciusban futnak meg kirándulnak a Malomvölgyi tó körül. Áprilisban medvehagymát szednek és egyetemi napokon buliznak, májusban pedig a vallásos családok zarándoklatra indulnak a Pécstől 25 kilométerre fekvő Máriagyűd községbe. A június programkavalkádot hoz: Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), Zsolnay Fényfesztivál, Fishing on Orfű fesztivál a szomszédban. Orfűre – valamint Siklósra és Harkányba – júliusban fürdőzni mennek, majd augusztusban jön nagyoknak a sörfesztivál és a kistelepüléseken zajló Ördögkatlan Fesztivál, kicsiknek a Szamárfül fesztivál. Szeptemberben Pécsi Napokon ropják a Mecsekalját ismét benépesítő egyetemisták. Októberben jó borozni Villányban, novemberre és decemberre pedig a Kodály Központ évzáró koncertjeinek műsorából érdemes válogatni. 

Ősök és hősök

A pécsieknek nemcsak kedvelt programjaik, hanem saját kedvenc helyszíneik is vannak. Az egyetemisták annyira “szeretnek” a Pécsi Tudásközpontban tanulni – amelynek ablakaiból a Mecsekre látni –, hogy vizsgaidőszakban orvostanhallgatók, leendő jogászok sorai kígyóznak a központ bejáratánál, tankönyvekkel, jegyzetekkel, laptopokkal. A középkorúak és idősek előszeretettel járnak a Pécsi Nemzeti Színházba, melynek színpadát az önkormányzat most újította fel. A 2019/20-as évadban rendezőként új darabbal jelentkezik itt Méhes László, Anger Zsolt és Rudolf Péter is. Érdekesség, hogy a mai színházépület helyén a tizenkilencedik század végéig katonai csapatkórház, dominikánus kolostor, raktár, iskola és börtön is működött. Az új épület költségeit a város tehetősebb lakosai dobták össze: egy pécsi építési vállalkozó például ötezer téglát ajánlott fel, Zsolnay Vilmos pedig egy kutat tervezett a színház előtti térre, ám az végül az Irgalmasok temploma elé került, és a város egyik jelképe lett. (A Színház tér túl szűk és forgalmas lett volna neki.) A keramikusművész keze nyomát így is viseli az 1895-ben megnyitott színház: szobrai és homlokzatdíszei az ő legendás gyárában készültek.

A jót mindig jobbal akarom felváltani” – vallotta Zsolnay, aki helyi ikonná vált, ám Pécsnek mindig is voltak hősei. A maiak közül elég a sport világából Rátgéber László vagy Dárdai Pál, a médiából Frei Tamás vagy Vujity Tvrtko nevét említeni, de Sólyom László volt köztársasági elnök és Tarr Béla filmrendező is „Sopianae” szülötte. Egy fokkal hétköznapibb hős – két lábon járó intézmény – a városban a pécsi vendéglátás „arca”, Wesztl László Papa, aki több mint húsz évig uránbányászként dolgozott, majd egy élesváltással olyan menő helyi egységekben kezdte kiszolgálni a vendégeket, amilyen az Áfium, a Blues Pub, a Dante, a Jam vagy a Monte Cristo. Állatidomári papírja is van, de az, hogy sokan Öreg Medveként ismerik, nem ezzel függ össze, hanem azzal, hogy indiánrajongóként indián táborokat vezetett a környéken, és ezt a törzsfőnöki nevet használta. Ha Papa az idősebb generációból legenda, akkor Beck Zoltán, a 30Y alternatív rockegyüttes frontembere a középkorúak táborából az, hiszen amellett, hogy énekes, dalszerző, író (színdarabok, novellák szerzője), a pécsi egyetem bölcsészkarának népszerű adjunktusa is, méghozzá a cigány nyelvet, kultúrát, történelmet és irodalmat oktató Romológia Tanszéken. 

Tű, tüke, s az év madarát megnyertük-e? 

Az ifjabb korosztály egyik favoritja tetoválóművészként alkot. Aki Pécs valamelyik jelképét szeretné magára varratni, az Magari Kristóf műhelyét és tűjét kell, hogy keresse. Kristóf Pécs, Budapest és Győr között ingázva dolgozik, de időnként külföldre – Angliába, az USA-ba és Ausztráliába (!) – is hívják. Nem tudjuk, vajon ő is tükének, azaz őslakos pécsinek vallja-e magát, de hogy lokálpatrióta, mint bármely mecsekaljai lakos, akivel eddig találkoztam, az bizonyos. Tükének hagyományosan a legalább három nemzedékre visszamenőleg Pécsett lakó, a Mecsek oldalában szőlővel rendelkező polgárokat nevezték, de ma már azokat is így hívják, akik szoros kötődéssel bírnak Pécshez, és önszántukból a város érdekében dolgoznak. Csorba Győző költő például így írt a helyiek lokálpatriotizmusáról, és a maga „pécsiségéről”: „Nekem a hegy, a völgy, a város, a falu, a gyár, a szántóföld, az évszakok, az ember, de még a halál is pécsi és baranyai. (…) Mert mi, pécsiek–baranyaiak büszkék vagyunk ugyan hatezer éves múltunkra, (…), de titokban érezzük azt is, hogy mindez nem emel az ország más megyéi fölé, legfeljebb megkülönböztet tőlük. S van annyi humorérzékünk, hogy a túlzó lokálpatriotizmuson magunk is mosolygunk.”

Mosolyognak például vasárnaponként a Móra Ferenc utcai vásártéren, ahol délelőtt zsibvásáron beszélgetnek egymással tükék és nem tükék, miközben régiségeket, friss élelmiszert, virágot, háztartási eszközt, kisállatokat adnak-vesznek. A jó üzletnél persze fontosabbak itt a találkozások, hiszen a „zsibi” a közösségi élet szerves része. Főleg a közelben, azaz a Régi Kertvárosban lakóknak. A város ezen részén kellemes sétákat tehetünk – szigorúan az út közepén ballagva – hangulatos családi házak között, ám ne lepődjünk meg, ha minden út a Pécsi-Szent Erzsébet plébániatemplomhoz vezet (ez a városrész közepe). A Régi Kertváros révén, miután tavaly az év fája volt pécsi, idén az év madara lett az. A három 2020-as jelölt közül kettő – az erdei fülesbagoly és a füleskuvik – is beköltözött a környékre, s a lakók örömére késő estig felváltva vijjognak. A hangcsatát nem tudom, melyikük, de a versenyt a bagoly nyerte – remélem, ezután sem fogja senki mérgében „tixóval” leragasztani a csőrét. A celluxot ugyanis így nevezik errefelé. A sikonyálást pedig még egy celebmadártól sem mindenki viseli türelmesen.

Pécsi História X – A kulturális munkásváros
  • Sopianae városát a rómaiak alapították, neve a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többes számából eredhet.
  • 1235-ben említik először Pécs néven: egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név.
  • Nagy Lajos 1367-ben Magyarország első egyetemét alapította itt.
  • 1543-tól az oszmán hódítók „Pecsuj” néven balkáni kereskedővárossá formálták, Evlija Cselebi török utazó Isztambulhoz hasonlította. A lakosság kétötöde volt magyar, a többi délszláv.
  • 1780-ban lett szabad királyi város, ahol az 1787-es népszámlálás szerint 1474 ház állt, ezekben 1834 család lakott, összesen 8853 lakossal.
  • A 19. században cukorgyár és sörgyár épült itt, létrejött a Zsolnay porcelángyár, jelentőssé vált a szénbányászat. 1912-ben megindult a termelés a dohánygyárban.
  • A háborúk után ipari központtá nőtte ki magát, a rendszerváltozástól az üzemek bezárása miatt nőtt a munkanélküliség. A délszláv háború közelsége a turizmust is visszavetette.
  • 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett, szellemi élete ismét felpezsdült. Az idelátogató turisták száma is újra érezhetően emelkedik.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.